I.fejezet ~ Meglepetés...

Sziasztok!!!

Remélem tetszik az első fejezet,ez az első ilyen blogom ami nem természetfeletti és nagyon örülnék,ha legalább egy-két ember elolvasni.Sokat jelentene.Remélem bejegyzéseket is kapok....

Köszönöm..Cintia xoxo <333 br="">

Az ablak tárva nyitva volt és be lehetett hallani az autók motorjának a zaját,az emberek beszédét,ahogy épp sietnek és nem érnek rá,vagy épp kellemesen elbeszélgetnek.A kutyák ugatását és a madarak kellemes csicsergését.Még csak reggel 6 volt,de már életteli és nyüzsis volt az utca minden szeglete.A napnak a sugarai játszottak az arcomon,ami fel is keltett,de nem zavart,mert remek érzés volt.Mintha egy kis kósza napsugár feltöltött volna energiával.Rengeteg energiával.
Ez is csak egy szokványos hétfői napnak indult,de éreztem,hogy ez a nap más lesz.Volt egy érzésem erről a napról.Mondjuk csak egy megérzés,de...nem hagyott nyugodni.
Sajnos a ház üres volt,megint.Már több hónapja Londonban volt és csak Skypen tudtunk beszélni,meg minden héten küldött pénzt és egy kis meglepetést.
Lementem a konyhába és  elővettem a tejet és a kedvenc csokis müzlim és leültem a tv elé.Nem volt semmi jó sorozat,se műsor ezért most gyorsabb volt a reggeli.Beraktam a mosogatóba a tálat és már szaladtam fel az ágyamba és ugrottamvolna  a meleg takarók közé,amikor megszólalt a telefonom.
-Fogadjunk,hogy Gwen lesz az...-és igazam lett.SMS-t küdött.

"Szia álomszuszék,bocsi,hogy megzavarom a reggeli ugrálásodat,de jó híreim vannak ezért gyere gyorsan hozzám.Ez PARANCS!!!Ja és Gregg is itt van és várunk.Pusziika:))) Gwened:DDD"

Túl jól ismer.Ezen elmosolyodtam.Azért kísértett az ágy,de nem adtam be a derekamat,most nem.Pedig nagyon kísértett.Találtam egy vajszínű csőnadrágot,egy englises pólót,egy piros-fehér felsót és egy fehér tornacipőt.Túl jól ismer.Ezen elmosolyodtam.Azért kísértett az ágy,de nem adtam be a derekamat,most nem.Pedig nagyon kísértett.Találtam egy vajszínű csőnadrágot,egy englises pólót,egy piros-fehér felsót és egy fehér tornacipőt.

Aztán futottam a fürdőbe és villámgyorsan lezuhanyoztam.Megdöntöttem a rekordomat is.Gyorsan felvettem a szettet és felraktam balerina kontyba a hajam.Kihúztam a szememet szemceruzával és Aztán futottam a fürdőbe és villámgyorsan lezuhanyoztam.Megdöntöttem a rekordomat is.Gyorsan felvettem a szettet és felraktam balerina kontyba a hajam.Kihúztam a szememet szemceruzával és vörösre rúzsoztam a szememet,egy kis szempillaspirál kíséretében léptem ki a szobámból.Már indultam le és megtaláltam a bőrtáskámat,és mellette a pilóta napszemüvegemet.Felvettem mind a kettőt.Mikor zártam volna be az ajtót,akkor vettem észre,hogy a cipőm nincs rajtam.Hogy lehetek ekkora hülye,hogy nem veszem észre???A CIPŐT????Gyorsan felvettem a cipőt és elindultam a parkon át.A végén mát lehetett látni Gwennék házát.
Jól keresnek a szülei,és ezáltal elég puccos a házuk.Mikor csengettem volna,hirtelen kinyílt az ajtó, és Gwen húgával találtam szemben magam,Cloeval.A nyakamba ugrott és ölelgetett,én meg próbáltam bejutni esés nélkül,amit sikeresen teljesítettem.
-Hoztam neked valamit.-erre már le is ugrott rólam és csillogó szemmel nézett rám,ahogy elővettem egy nagy fehér dobozt,amin egy rózsaszín masni volt.Már nyujtottam is neki át a csomagot ő meg szét puszilgatott.
-Boldog Névnapot!!!-mondtam és visszaöleltem.Rögtön a szüleihez futott és eldicsekedett mit kapott tőlem.Levettem a cipőt és beljebb léptem a nappaliba.
-Sziasztok!!-köszöntem a felnőtteknek és megöleltem őket,ők meg még egyszer megköszönték az ajándékot.Én meg megint csak megöleltem őket és felmentem Gwen szobájába.Mikor megláttak rögtön a nyakamba ugrottak és ölelgettek.
-Héééj!!!!Meg fogok fulladni.-mondtam és erre elengedtek.
-Már a fényt is láttam.-mondtam nevetve és leültem a franciaágyra ahova Gregg is követett.
-Ha léttad a fényt,amit kétlek,mert a te fejedben igen nehéz lenne csak a sötétségen kívűl mást is látni,akkor én Isten vagyok.-mondta nevetve Gregg.
-Naa?,Akkor mégis miért hívtál át ilyenkor??Nem szoktál csak úgy iderendelni minket..-mondtam és erre ő elmosolyodott.
-Túl jól ismersz már.-mondta és erre leült a földre.
-Mint a rossz pénzt.-erre megdobtam egy párnával.Ő meg visszadobta és ebből párnacsata lett belőle,amibe Gregg is beszállt. 
A végén pár toll kíséretében a földön feküdtünk a röhögéstől.Mrs.Lee jött be egy kis harapnivalóval és limonádéval a kezében.
-Úgy látom megint az 5 éves szintnél tartunk.-mondta mosolyogva és letette az asztalra.
-Elnézést,de mi még a 2 éves szintet sem értük el,de köszönjük a bókot,jól esik.-mondtam és nevetésbe törtünk ki mindannyian.
-Ha valami kell még szóljatok.-mondta még mindig mosolyogva Gwen anyukája,de mi csak bólogatni tudtunk a nevetéstől.Ezzel már ki is ment és becsukta az ajtót.Odamentem a tálcához,felkaptam egy -két szem kekszet és elvettem a limonádés poharamat és leültem az ágy elé.Gregg odajött és rádöntötte a fejét a lábamnak.Nem zavart,hisz csak barátok vagyunk.Semmit sem jelent nekünk ez.Én is szoktam ölelgetni,puszilgatni és még néha bele is ülök az ölébe,de tudjuk,hogy nincs semmi közöttünk.Nincs meg a szikra,de nem is baj,mert nekem olyan mintha a testvérem lenne.Az a tudat,hogy a testvéremmel összejönni,elég PFUJ.Na meg a bandának sem lenne jó,mert barátságból lehet szerelem,de sajnos szerelem nem végződik barátsággal.
-Naa??-kérdezte Gregg és elhelyezkedett az ölemben.
-Az a helyzet,hogy-kezdett bele szomorúan-anyának vannak táborai,amiket ő alapított és most lesz egy zenetábor-elővett három szórólapot és megnéztük.Remek lenne 2 hétig egy erdős részen,minden  és mindenki elől,csak mi és persze akik mennek még.Csak a zene meg mi...jUJJ EZ DE JÓ LENNE...-gondoltam magamban.
-Tudjátok anya azt mondta,hogy el tudja intézni,hogy én is oda menjek és..---kezdte lehajtott fejjel,de utána láttam azt a csintalan mosolyát,ami ott bújkált a szája sarkába és akkor ezt mondta:
-Ti is jöhettek!!!!!!-kiabálásba törtünk ki mind a hárman.Hirtelen Greggel lefutottunk a felnőttekhez és szét ölelgettük Gwen anyukáját.Egyik oldalán én csüngtem,a másikon meg Gregg.
-Akkor tudjátok a hírt.-mondta és visszaölelt minket.
-De,ma indulunk 1-kor és én viszlek.Oké??-kérdezte és mi meg sikításba törtünk ki.
-Skacok a hallásom marad az üveggel egyetemben.-mondta miközben a fülét fogta be.
-Bocsánat.-és erre megöleltük.
-Most van 9 óra és mi megyünk értetek 13 órára Mirandájékhoz.Megfelel?? Jah és Gregg,apukáddal beszéltünk és beleegyezett.-erre mindenkit szétölelgettünk.Alig várom azt a 2 hetet.Remek lesz.5 perc múlva elindultam Greggel a parkon át és megbeszéltük,hogy akkor jön amikor kész van. Mikor beértem a házba már rögtön a bőröndöket kerestem.Találtam 5-öt,de abból hármat vettem elő csak.csak lányból vagyok!!!Az első bőröndbe raktam a ruháimat és a kiegészítőket.

 Alig bírtam becipzározni,de 20 perc bajlódás után sikerült.A második bőröndbe raktam a tisztálkodós cuccaimat és a sminkjeimet.Ezt sokkal könnyebben tudtam összecipzározni.A harmadikba raktam a többit és a cipőimet.Ezt is nehezen tudtam összehúzni,de sikerült.Megkerestem a gitáromat amit múlthéten kaptam apától,és beraktam a tokjába a dalaimmal együtt.
Ránéztem az órára és 11:49 perc volt.Gyorsan megfogtam mind a három bőröndöt és egyszerre vittem le őket.Mondjuk nem kellett volna mind a hármat egyszerre,mert majdnem leestem a lépcsőről.De,sértetlenül megúsztam.Épp mikor leraktam a csomagjaimat az ajtóhoz,csöngettek.Kinyitottam és Gregg volt két nagy bőrönddel.Mikor bejött és meglátta mennyi cuccot és mekkora bőröndöt viszek eltátotta a száját.
-Jól van na!!Én is csak csajból vagyok!!!-mondtam és keresztbe tett kézzel jeleztem,hogy meg vagyok bántva.Ő meg odajött és kutyaszemekkel nézett rám.
-Bocsánat!!!-ezzel megölelt.
-Jól van,de most utoljára.-ezzel visszaöleltem és adtam egy puszit az arcára és mentem is kivinni a csomagokat.20 perc múlva már kint ültünk a csomagokon.Sokat nevettünk és már vártuk.Mikor láttuk,ahogy Gwen már az autóból integet minket,elnevettük magunkat.Akár egy kisgyerek aki még nem volt vidámparkban és most megy először.Aranyos volt.
Hála Istennek 7 személyes volt az autó,ezért elfértünk a bőröndök mellett.Beszálltunk miután beraktuk nagy nehezen a bőröndöket és elindultunk a zene birodalmába.